Hasznos tudnivalók a pitvarfibrillációról I.

Hasznos tudnivalók a pitvarfibrillációról I.

  • Mi az a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció (hétköznapi néven pitvarremegés) az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, amelyet a szív felső, kisebb üregeinek, az úgynevezett pitvaroknak a rendellenes elektromos működése okoz. A pitvarfibrilláció során a pitvarok falának szabályos, a normális szívritmus által diktált összehúzódása megszűnik, és a pitvarok izomzata összehúzódás helyett szinte „remegő” mozgást végez, amely azért rossz, mert a nem jól összehúzódó pitvarokban lelassul a vér áramlása és továbbítása a szívkamrák felé, a lelassult véráramlás pedig vérrögök képződésére hajlamosít.

A pitvarok rendezetlen működésének következtében a szívnek a vért a szervezet egyéb részeibe és a tüdőbe továbbító alsó, nagyobb üregei, a kamrák sem szabályos ritmusban húzódnak össze, és szabálytalan szívverés észlelhető. A szívritmus lehet normális, lassú vagy gyors is, általánosságban elmondható, hogy a pitvarfibrilláció igen gyakran a normálisnál (60-100/perc) szaporább szívveréssel jár együtt.

A ritmuszavar egy másik következménye, hogy a szabályos pitvari összehúzódás megszűnésével – mivel a pitvarok összehúzódása támogatja a szívkamrák megfelelő működését – a szív teljesítménye és a szervezetbe kilökött vér mennyisége csökkenhet. Egyúttal a lelassult véráramlás miatt megnehezülhet a szív telődése a tüdők felől. Ezek a működészavarok együtt olyan gyakori tünetek (lásd 4. fejezet) kialakulásáért felelősek, mint a csökkent terhelhetőség és a fáradékonyság.

  • Milyen gyakori ritmuszavar a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció gyakori szívritmuszavar, Magyarországon a becslések szerint 200.000-300.000. embert érint, és ez egy óvatos becslés. Egyrészt azért, mert a magyar emberek között nagyon gyakoriak a szív-érrendszeri betegségek, amelyekhez gyakran társul pitvarfibrilláció. Másrészt azért, mert a pitvarfibrilláció sok betegnél tünetmentesen zajlik, ezért sem a beteg, sem az orvosok nem tudnak a beteg ritmuszavaráról. Más becslések szerint a betegség gyakorisága akár kétszeresére-háromszorosára is nőhet a következő évtizedekben, tehát a pitvarfibrilláció akár 600.000-900.000 magyar embert is érinthet majd a következő 20-30 évben. Az életkor növekedésével a pitvarfibrilláció előfordulása egyre gyakoribb: míg 50 év alatt 1000 betegből 12-16-nál, addig 60-70 év között már 100 betegből 4-5-nél, 80 év felett pedig már 10 betegből 1-2-nél fordul elő a ritmuszavar.1 A pitvarfibrilláció férfiaknál gyakoribb, ugyanakkor nőknél többször alakulnak ki szövődmények (pl. szélütés)

  • Mitől alakulhat ki nálam pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció sokféle betegség mellett kialakulhat és több kiváltó oka is lehet, a leggyakoribbak ezek közül az alábbiak:

  • Veleszületett vagy szerzett szívbetegségek:
  • Koszorúér-betegség: a szívet tápláló erek elmeszesedése és szűkülete, amely vérellátási zavart – és sokszor ritmuszavart – okoz a szívben;
  • Szívbillentyű betegségek: a szív üregei között található és a véráramlást irányító szelepek, az úgynevezett szívbillentyűk jelentős szűkülete vagy elégtelen záródása (billentyű-elégtelenségnek nevezik) megterheli és többletmunkára kényszeríti a szívet, és ritmuszavarokhoz vezethet;
  • Szívelégtelenség: a szív nem tudja elegendő vérrel ellátni a szervezetet különféle okok miatt, leggyakrabban a bal kamra összehúzódó képességének és teljesítményének gyengülése miatt;
  • Magasvérnyomás-betegség;
  • Cukorbetegség;
  • Pajzsmirigy problémák: a pajzsmirigy túlműködés pitvarfibrillációt okozhat;
  • Elhízás;
  • Tüdőbetegségek: pitvarfibrillációt okozhat például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (a légutak gyulladása és szűkülete döntően a dohányzás és a légszennyezés miatt), a tüdőembólia (a tüdőverőerek elzáródása egy vérrög által), az emfizéma (tüdőtágulat);
  • Alkoholfogyasztás: a rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás gyakran okoz pitvarfibrillációt. Emellett az sem ritka, hogy az alkoholt amúgy ritkán fogyasztó beteg egy családi eseményen, baráti összejövetelen vagy rendezvényen „felönt a garatra”, és ez váltja ki a pitvarfibrillációt;
  • Krónikus vesebetegség: a vese valamilyen okból vagy különféle vesebetegségek miatt nem tudja megfelelően kiüríteni a szervezetből a salakanyagokat, amely ritmuszavart válthat ki;
  • Melyek a pitvarfibrilláció tünetei? Mikor gondoljak arra, hogy pitvarfibrilláció alakult ki nálam?

A pitvarfibrilláció gyakran jár együtt tünetekkel. A tünetek nagy része a rendetlen, gyakran szapora szívműködés és a szív csökkentebb teljesítménye miatt alakul ki (lásd 1. fejezet).

A pitvarfibrilláció általában az alábbi tüneteket okozhatja Önnél:

  • szapora, rendetlen szívműködés, bedobbanások, kihagyások, lüktető szívverés; néha beteg azt mondja, hogy a „torkában dobog a szíve”;
  • változó erősségű légszomj, különösen fizikai terhelésre, megerőltetésre;
  • csökkent fizikai terhelhetőség: egyénileg nagyon változó, hogy egy beteg hogyan éli meg ezt a panaszát. Általában arról számolnak be a betegek, hogy amelyik tevékenység (gyaloglás, cipekedés, lépcsőzés, házi munka, ház körüli munka, kertészkedés stb.) korábban nem okozott semmilyen panaszt, az most enyhébb-erősebb kifáradást, légszomjat okoz. A betegek egy része általános fáradékonyságot tapasztal.
  • enyhe mellkasi szorító-feszítő fájdalom, vagy kellemetlen érzés vagy teltségérzés a mellkasban. A betegek ezen utóbbi érzést gyakran úgy fogalmazzák meg: „Érzem, hogy van szívem, korábban nem éreztem, hogy lenne, és ez kellemetlen, zavaró érzés”.
  • fejzúgás (ha Ön volt már ájulásközeli állapotban, akkor érezhetett ilyesmit), szédülés, ájulásérzés

Ritkábban előforduló tünetek, amelyeknél szintén érdemes gondolni pitvarfibrilláció kialakulására, különösen akkor, ha a pitvarfibrilláció egy vagy több kiváltó oka is fennáll Önnél (lásd 3. fejezet):

  • zavartság (különösen időseknél), koncentrálási nehézségek: az agyi vérellátás enyhe csökkenése okozhatja pitvarfibrillációban a szív összteljesítményének romlása miatt
  • izzadékonyság, fokozott izzadás, főleg, ha nem függ össze fizikai tevékenységekkel (nem csak pitvarfibrilláció okozhatja)
  • 1 kg-ot meghaladó testsúlygyarapodás: a rejtett folyadék-felszaporodás jele lehet pitvarfibrillációban a szív összteljesítményének romlása miatt
  • Mindkét lábfej és/vagy lábszár duzzanata: folyadék-felszaporodás jele lehet pitvarfibrillációban a szív összteljesítményének romlása miatt

A pitvarfibrillációban szenvedő betegek egy része egyáltalán nem jelez panaszt, náluk sokszor véletlenszerűen derül fény a ritmuszavarra egy rutin vagy soron kívüli orvosi vizsgálaton, a szív meghallgatása, a pulzus tapintása vagy EKG (a szív elektromos tevékenységéről készült felvétel) készítése után. A tünet- és panaszmentesen zajló pitvarfibrilláció azért alattomos betegség, mert az ilyen betegek ugyanúgy a szélütés fokozott kockázatának vannak kitéve, mint azok, akiknek tüneteik vannak, de ezek a betegek panaszok hiányában nem is tudnak róla, hogy a szélütés veszélye miatt védelemre szorulnak. Többek között ezért is fordul elő időnként az, hogy a beteg pitvarfibrillációját csak szélütés vagy átmeneti agyi keringészavar kialakulása után fedezik fel.

A tájékoztatóban szereplő adatok forrása:

1.       Massimo Zoni-BerissoFabrizio LercariTiziana Carazza, and Stefano Domenicucci: Epidemiology of atrial fibrillation: European perspective; Clin Epidemiol. 2014; 6: 213–220. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4064952/)

2.       The ESC Textbook of Cardiovascular Medicine, 2009 Edition

3.       UpToDate materials, Patient Education: Atrial Fibrillation

Megjegyzés hozzáadása

Your email address will not be published.

Top