Hasznos tudnivalók a pitvarfibrillációról II.

Hasznos tudnivalók a pitvarfibrillációról II.

  • Milyen vizsgálatokkal állapítják meg, hogy esetleg pitvarfibrillációban szenvedek-e?

Mint minden szívritmuszavarnál, a pitvarfibrilláció esetében is a diagnózis alapja a szív elektromos működéséről készült felvétel, az úgynevezett elektrokardiogram (EKG). Nagyon fontos: ha a pitvarfibrillációra jellemző panaszok alapján – különösen akkor, ha Ön tartós, rendetlen szívműködést tapasztal – Ön vagy a kezelőorvosa ritmuszavarra gyanakszik, feltétlenül készüljön EKG, mert a szívgyógyász szakorvos csak az EKG alapján tudja a különféle ritmuszavarokat elkülöníteni egymástól, sok ritmuszavar ugyanis hasonló panaszokat okoz. Ha a pitvarfibrilláció csak időszakosan zajlik Önnél, ez esetben előfordulhat, hogy csak a panasz alatt készült EKG-n látható a ritmuszavar, és a panaszmentesen készített EKG-n normális szívműködés látható. Ezért az is fontos, hogy panasz alatt lehetőség szerint készüljön Önről EKG. A panasz alatti EKG készítéséhez szükség esetén kérje a háziorvos, az ügyeletes orvos, a sürgősségi osztály, végső esetben a mentők segítségét. Ne várja meg, míg egy előjegyzett időpontban (akár hetek múlva) végre eljut a szakorvosához!

Ha Ön időszakosan fellépő pitvarfibrillációban szenved, akkor a hagyományos EKG felvétel készítése nem mindig vezet eredményre. Ilyenkor lehetőség van Önnél a szívritmus tartós rögzítésére erre a célra kifejlesztett, speciális készülékekkel: manapság a szívgyógyászok a szívritmust egy teljes napig (24 órás EKG-nak vagy Holter EKG-nak hívják az orvosok) vagy akár több napig vagy több hétig (esemény Holternek nevezik az orvosok) – igen speciális készülékkel akár egy évig is – is képesek rögzíteni és elemezni. Minél ritkábban jelentkeznek a panaszok Önnél, annál nagyobb az esélye, hogy egy hosszú ideig tartó szívritmus ellenőrzéssel az orvosok „elcsípjék” a ritmuszavart.

Vannak olyan eszközök is, amelyeket a szívgyógyász ad ki Önnek, és Ön az otthonában egyszerű betanítást követően könnyen rögzíteni tudja panasz alatt az eszközzel a saját szívműködését. Ezután a készülék által rögzített EKG-t vezetékes- vagy mobiltelefonon be tudja küldeni egy központba, ahol a felvételeket eltárolják, majd a kezelőorvosa elemzi a készített EKG-kat (transztelefonos EKG-nak hívják az orvosok).

A technika fejlődésével ma már egyre inkább lehetővé válik a szívritmus otthon történő rögzítése okoseszközök segítségével. Míg a hagyományos, orvosok által készített EKG 12 irányból rögzíti a szívműködést, azaz az EKG papíron 12 rövid EKG görbe látható, addig ma még ezeknek az okoseszközöknek a többsége egy irányból, egy (1) EKG görbét rögzít a szívműködésről, ezért nem helyettesíti a hagyományos 12 elvezetéses EKG-t. Ugyanakkor hasznos lehet Önnél panasz esetén ilyen EKG felvétel készítése, majd kóros EKG gyanúja esetén a lelet megbeszélése szívgyógyásszal, mert ez segítheti a pitvarfibrilláció minél koraibb felismerését. Kérjük, beszélje meg szívgyógyász szakorvossal, hogy érdemes-e Önnek ilyen készüléket vásárolnia.

Ritka esetben, ha Ön beépített szívritmusszabályzó készülékkel vagy beépített defibrillátor készülékkel él, a készülék időszakos lekérdezése és ellenőrzése során is észlelhetik, ha Önnél pitvarfibrilláció alakult ki.

Fontos megjegyezni, hogy ha Ön pitvarfibrillációra hajlamosító betegség(ek)ben szenved (lásd 3. fejezet), akkor rendszeresen járjon el olyan ellenőrző vizsgálatokra, ahol EKG-t is készítenek (háziorvos, üzemorvos, belgyógyász, szívgyógyász stb.), mert így sokkal nagyobb esélye van arra, hogy az esetleg panaszmentesen zajló ritmuszavarát időben felfedezik.

Végezetül ne feledje, hogy a legegyszerűbb mondja a szívritmuszavar észlelésének, ha otthon a mutató- és a középső ujjának ujjbegyével kitapintja a csuklója felett, a hüvelykujj felőli oldalon a pulzusát (azaz a szívverés által keltett hullám lüktetését), számolja a szívverések számát 30 másodpercig, majd a mért értéket megszorozza kettővel, és megkapja a percenkénti pulzusszámot. Ha szabálytalan a pulzusa, akkor az összes ütést számolja meg! Előfordulhat, hogy Önnél gyengébb a pulzus a csuklója felett, ilyenkor tapintson pulzust a másik csuklóján, vagy kérje meg az orvosát, hogy tanítson meg pulzust tapintani a könyökhajlatban vagy a combhajlatban. A kapott pulzusszám érték pitvarfibrillációban nem teljesen egyenlő a percenkénti szívverésszámmal, de jól közelíti azt. Kérjük, ne hagyatkozzon a vérnyomásmérőjére a pulzusszám értékelésekor, mert a vérnyomásmérő készülék nem tud pontosan pulzusszámot mérni. Ha a vérnyomásmérője villog vagy pittyegő hangot ad – jelezve, hogy a készülék szívritmuszavart észlel-, vagy pedig szokatlanul magas vagy alacsony pulzusszám értéket ír ki a vérnyomásmérés végén, olyankor minden esetben saját magának, kitapintással is számolja meg a pulzusszámát!

A tájékoztatóban szereplő adatok forrása:

1.       Massimo Zoni-BerissoFabrizio LercariTiziana Carazza, and Stefano Domenicucci: Epidemiology of atrial fibrillation: European perspective; Clin Epidemiol. 2014; 6: 213–220. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4064952/)

2.       The ESC Textbook of Cardiovascular Medicine, 2009 Edition

3.       UpToDate materials, Patient Education: Atrial Fibrillation

Megjegyzés hozzáadása

Your email address will not be published.

Top