Hasznos tudnivalók a pitvarfibrillációról V.

Hasznos tudnivalók a pitvarfibrillációról V.

  • Miért fontos vérhígítót szednem, ha pitvarfibrillációban szenvedek?

A pitvarfibrilláció egyik legrettegettebb és legalattomosabb szövődménye a szélütés (sztrók), amelynek kialakulása megfelelő vérhígító kezeléssel megelőzhető. Az egyik legrettegettebb szövődmény azért, mert a szélütés számos esetben rokkantságot eredményezhet és jelentősen akadályozza a mindennapi tevékenységek ellátását, súlyosan korlátozza az életminőséget. A sztrókkal egy külön betegtájékoztatóban foglalkozunk. Itt röviden csak annyit említünk meg, hogy a szélütés esetén általában egy vérrög elzárja az agyat tápláló erek egyikét, és attól függően, hogy milyen és mekkora agyterületek szenvednek károsodást, változatos tünetek alakulhatnak ki, például végtagbénulások, az arc bénulása, beszédzavar (a beteg nem érti a beszédet vagy nem tud beszélni), zsibbadás, érzészavarok, megváltozott viselkedés, memóriazavarok, meglassult gondolkodás, a szellemi teljesítőképesség csökkenése, szédülés, fejfájás, egyensúlyzavar stb. Súlyos esetben a beteg kómába eshet és akár meg is halhat.

Másrészt a szélütés azért a legalattomosabb szövődmény, mert a vérrögképződés úgy következik be, hogy a beteg ebből semmit nem vesz észre. Gyanútlanul éli az életét mindaddig, amíg a szélütésre jellemző tünetek hirtelen ki nem alakulnak. Azok a betegek, akiknél a pitvarfibrilláció semmilyen panaszt nem okoz, különösen veszélyeztetettek, mert sokszor arról sincs tudomásuk, hogy pitvarfibrillációban szenvednek, tehát a szélütés veszélyének vannak kitéve és vérhígítót kellene szedniük.

Rendkívül fontos!
Ha a szélütés fentebb felsorolt tüneteit vagy más szokatlan tünetet tapasztal saját magán vagy közeli hozzátartozóján, azonnal forduljon orvoshoz, mert a tünetek kezdetétől számítva csak néhány óra áll rendelkezésre, hogy a visszafordíthatatlan agykárosodást kezeléssel megelőzzék.

  • Kinek kell vérhígítót szednie?

A szélütés fent említett kockázatának csökkentésére a pitvarfibrillációban szenvedő betegek nagy részének vérhígító gyógyszert kell szednie.

A szívgyógyászok felmérik, hogy fennáll-e Önnél egy vagy több az alábbi betegségek/állapotok közül:

  • magasvérnyomás-betegség;
  • cukorbetegség;
  • szívelégtelenség (vagy a szív összehúzódó képességének jelentősebb károsodása);
  • Ön átesett-e korábban sztrókon vagy volt-e átmeneti agyi keringészavara (sokszor a sztrók figyelmeztető jele, előhírnöke);
  • korábbi érbetegség (pl. érszűkület a lábban, korábbi szívinfarktus, a jelentős érelmeszedés egyéb igazolt jelei);
  • ha az Ön életkora 65-74 év közötti vagy 75 év feletti, akkor fokozott Önnél a szélütés kialakulásának kockázata;
  • ha Ön nő, akkor fokozott Önnél a szélütés kialakulásának kockázata.

Ezt követően az orvosok egy pontrendszer segítségével megállapítják, hogy Önnél kell-e vérhígító kezelést alkalmazni.

  • Melyek a vérhígító kezelés hatásai és kockázatai?

A vérhígító kezelés hatásossága azt jelenti, hogy nem alakul ki Önnél szélütés vagy átmeneti agyi keringészavar.

A vérhígító kezelés fő kockázata, hogy különféle vérzés alakulhat ki Önnél, mivel a vérhígító gyógyszer nemcsak a szívben, hanem a szervezet egyéb részeiben is „hígítja” a vért, amely így lassabban alvad meg. A vérzés jelentősége függ attól, hogy hol alakul ki és hogy mekkora vérvesztéssel jár.

Nagyon fontos!
Ha vérzés tüneteit észleli (véres vizelet, véres széklet, vérhányás, véres köpet, vérömlenyre utaló látható duzzanat, nagyméretű véraláfutás stb.), ha nagyon elsápad, elgyengül, ha hirtelen nagyon fáradékony lesz vagy ha egyéb szokatlan tünetet tapasztal, akkor azonnal forduljon orvoshoz. Az orvos azonosítja a vérzésforrást és megszünteti a vérzést. Eldönti, hogy fennáll-e Önnél gyógyszertúladagolás vagy a vérzés egyéb okból alakult-e ki. A vérhígító kezelés által okozott vérzés hátterében sokszor egyéb, rejtett egészségügyi probléma áll, pl. vastagbél polip, húgyhólyag polip, korábban fel nem ismert daganatos betegség stb.

Rendkívül fontos, hogy ne hagyja abba a vérhígító kezelést anélkül, hogy előtte egyeztett volna a kezelőorvosával, de legalább a háziorvosával. A vérhígító gyógyszer indokolatlan elhagyása a szélütés fokozott kockázatával járhat együtt.

A vérhígító gyógyszerek hatása nem látványos, de nélkülözhetetlen. A vérhígító szedése során Ön jellemzően semmit nem fog észlelni. A gyógyszer gátolni fogja a véralvadást, amelynek nem lesz semmilyen érzékelhető jele az Ön számára azon kívül, hogy panaszmentes marad és nem kap szélütést. Fontos hangsúlyozni, hogy a véralvadásgátló kihagyásának vagy elhagyásának az egyik első következménye lehet az, hogy a teljes jólétből hirtelen szélütést kap. Ezért nagyon fontos, hogy a kezelőorvosa utasításait betartva szedje a gyógyszerét, és csak az Ő engedélyével hagyja ki vagy hagyja el a vérhígító gyógyszer szedését.

A valós klinikai gyakorlatból származó adatok alapján sok beteg azért hagyja abba a vérhígító szedését, mert a gyógyszer hatásosságából nem érez semmit („a gyógyszer semmi látványos dolgot nem csinál, akkor meg minek szedjem?”), ugyanakkor a beteg fél az esetleg bekövetkező vérzés veszélyétől. A mindennapi élet tapasztalata azt igazolja, hogy összességében a betegnek és a közvetlen családjának sokkal nagyobb érzelmi, fizikai, anyagi és egyéb megterhelést okoz egy szélütés elszenvedése, mint egy vérzés következményeiből való felépülés. A vérzések nagy része eredményesen kezelhető, míg a szélütés igen gyakran élethosszig tartó maradványtünetekkel gyógyul. Ezért az egészség szempontjából sokkal célravezetőbb a szélütéstől és annak következményeitől tartani, mint egy esetleg soha be nem következő vérzéstől félni vérhígító szedése mellett. Ne féljen a vérhígító szedésétől! Ha betartja az orvosa utasításait és rendszeresen jár ellenőrzésekre, akkor nagyrészt biztonságos a vérhígító gyógyszerek alkalmazása.

  • Meddig kell szednem a vérhígítót?

Ha pitvarfibrilláció miatt szedi a vérhígítót, ez esetben a gyógyszert általában élethosszig kell szednie. Ennek az az oka, hogy egyrészt a jelenlegi kezelések mellett a pitvarfibrillációt vagy nem szüntetjük meg, vagy számos esetben kiújulhat, és mindkét esetben fennáll a vérrögképződés és a szélütés tartósan emelkedett kockázata. Ráadásul előfordulhat, hogy a ritmuszavar kiújulása semmilyen panaszt nem okoz Önnél, illetve kialakulhatnak olyan rövid pitvarfibrillációs időszakok, amelyeket meg sem érez, csak vizsgálatokkal lehet igazolni a kialakulásukat. Annak ellenére, hogy ezek a ritmuszavar epizódok nem okoznak panaszt vagy tünetet Önnél, attól még ugyanúgy fokozott mellettük a vérrögképződés és a szélütés kialakulásának kockázata. Ezért kell általában élete végéig vérhígítót szednie.

  • Milyen típusú vérhígító gyógyszerek vannak?

A pitvarfibrillációban alkalmazott vérhígító gyógyszerek alapvetően négy kategóriába sorolhatók:

Nátrium-heparin: jellemzően kórházban adják a vénába adott injekció vagy folyamatos infúzió formájában, és rendszeres vérvételekkel ellenőrzik a vérhígítottság szintjét.

Alacsony molekulasúlyú heparin: a bőr alá adott injekció formájában alkalmazzák, az alkalmazandó adagot a beteg testsúlya alapján számítják ki és a veseműködése alapján módosítják, pitvarfibrilláció esetén a betegek jellemzően naponta kétszer adnak be maguknak vagy kapnak valakitől injekciót. Az ilyen típusú gyógyszerek közé tartozik a Clexane, a Fragmin és a Fraxiparin.

K-vitamin antagonisták: a véralvadás véralvadási faktoroknak nevezett fehérjék segítségével valósul meg. Ezek közül a fehérjék közül négy (4) K-vitamint igényel a normális működéséhez. A K-vitamin antagonisa típusú gyógyszerek ennek a négy, a véralvadásban szerepet játszó fehérjének a működését akadályozzák, így gátolva a vér megalvadását. Tabletta formájában alkalmazzák őket, a hatásosságukat rendszeres (általában havonta végzett) vérvétellel ellenőrzik, a gyógyszer adagját a gondozó orvos (leggyakrabban a háziorvos) határozza meg a vérvétel eredménye alapján.

Új típusú véralvadásgátló készítmények: az új típusú véralvadásgátlók a véralvadásban szerepet játszó speciális fehérjék működését akadályozzák, ezáltal gátolva a véralvadás folyamatát. Ezeket a gyógyszereket szájon át alkalmazzák, és a hatásuk nagy mértékben állandó, a hatás ellenőrzéséhez nincs szükség rendszeres vérvételre. A gyógyszer adagját a kezelőorvos határozza meg többféle tényező (életkor, testsúly, veseműködés, egyidejűleg szedett gyógyszerek) alapján.

A tájékoztatóban szereplő adatok forrása:

1.       Massimo Zoni-BerissoFabrizio LercariTiziana Carazza, and Stefano Domenicucci: Epidemiology of atrial fibrillation: European perspective; Clin Epidemiol. 2014; 6: 213–220. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4064952/)

2.       The ESC Textbook of Cardiovascular Medicine, 2009 Edition

3.       UpToDate materials, Patient Education: Atrial Fibrillation

Megjegyzés hozzáadása

Your email address will not be published.

Top